Szakmai gyakorlat a Geomega Kft.-nél

Futball világbajnokság, brazil hangulat, fogadások az irodai táblán: ilyen hangulatban telt el nyári szakmai gyakorlatom. Pozitív tapasztalat és érzés volt olyan közegben eltölteni ezt, ahol az alapvetően több mint 20 főt magában foglaló cég szinte már családot alkot, s ennek két hétig én is tagja lehettem. A Geomega Kft. alapvető profilja radaros szeizmikus mérésekhez és szénhidrogén-kutatásokhoz, illetve ezek vizuális megjelenítéséhez kapcsolódik, és mint az élet sok más területén, már náluk is elengedhetetlen a térinformatika. Így kerültem én is ide.

Az itt eltöltött két hét során több különböző feladatkörbe is beleláthattam. Elsőként rendszereznem kellett a számítógépen egy korábbi méréssorozat szinte kezelhetetlen mennyiségű adatait. Talán első hallásra nem tűnik hasznos és kellemes feladatnak, ugyanakkor egy összetett munkafolyamat során annyiféle fájlformátum fordulhat elő, hogy elengedhetetlen az átláthatóság és rendszerezés. Egy nagyobb mérés (például a Fertő-tó iszapvastagságának megállapítása kisebb hajóról végzett radarméréssel) adatainak megfelelő elrendezése viszont akár egy napot is igénybe vehet.

Második nagyobb feladatként már meglévő térképeket kellett tulajdonképpen „újra elkészítenem”: rendelkezésemre állt a raszteres formátumú, nem szerkeszthető végleges térkép, mint „puska”, illetve az ehhez szükséges adatok. Az első nehézséget a megfelelő szoftver kiválasztása jelentette. Az adatforrások ugyanis .dgn kiterjesztésű fájlok voltak, amit a MicroStation kezel, ezt a programot azonban a cég nem használta korábban sem, így az irodai gépeken nem volt telepítve, vagyis más programot kellett keresni, választásom pedig az ArcMap-re esett.

Az adatokat megkaptam tehát, s a feladatom az volt, hogy „teljesen ugyanazt” a kimeneti fájlt készítsem el a már kész raszterekhez képest azzal a különbséggel, hogy megjelenését tekintve legyenek megfelelő külleműek (színezésben, átláthatóságban, feliratméretben, stb). Az eredeti állományok ugyanis mind betűtípusukat, mind egyéb felirataikat tekintve hibásak voltak. A program, amellyel azok készültek vélhetően nem ismert fel bizonyos karaktereket, ennek nyomán más nyelvek karaktereit jelenítette meg a magyar helyett. Emellett a 19 térképmelléklet színezése eltért egymástól, így ezek is pontosításra szorultak. Ezen hibák kijavítása azonban az általam használt programban támogatott, valamint a rendelkezésemre álló adatok fájlformátuma közötti konverziós problémák miatt sokkal nehezebbnek bizonyult, mint azt e munka megkezdése előtt gondoltam.

Ezek a kész térképek az ország területére vonatkoztak, annak potenciális szénhidrogén-készleteivel foglalkoztak különböző ismeretek, kutatások és mérések alapján, mint pl.: Magyarország felső-pannóniai rétegeinek elterjedése, miocén rétegek, paleogén rétegek, kréta képződmények vastagsága és elterjedése, stb. Az összesen 19 térképmelléklet mind olyan adatokat tartalmazott, amelyek a hazánkban található tényleges és potenciális szénhidrogén-lelőhelyek környezetét és tulajdonságait (pl.: korát, előfordulási valószínűségét) mutatták be. 

Miközben a térképmellékleteken dolgoztam egy másik kolléga a már az általam befejezetteket vizsgálta és hasonlította össze az eredetikkel a véletlen hibák kiküszöbölése, illetve az újonnan készülő mellékletek tökéletesítése érdekében.

Emellett váratlanul egy kis terepi munkára is alkalmam nyílt. Egy harmadik kolléga feladata ugyanis a bajai vízi színpad vasbeton-lépcsőzetének radaros felmérése volt. A lépcsőzet már igen romos állapotban van, s a dunai árvizek, vízszint-emelkedések miatt erősen erodált. Ezért a felújítás megkezdése előtt fel kellett mérni, hogy milyen állapotban van a lépcsőszerkezet azokon a részeken, amelyek a felszínen nem láthatók. Ezt pedig főként – de természetesen nemcsak ezzel a módszerrel – radaros méréssel lehet megvizsgálni. 

Ez a mérés a következőképpen zajlott: egy „szánkó”-szerű lapra helyeztük el a radarműszert, a vevőt és a számítógépet (ezen a mérést és annak adatait érzékelő szoftver futott), amelyet oda-vissza végighúztunk egy adott lépcsőszinten. A műszer jeleket bocsát ki magából és azok visszaverődéséből érzékeli a vizsgált anyag milyenségét, összetételét, vastagságát és ez alapján rajzolja ki a felmért „rétegeket”, jelen helyzetben lépcsőszinteket. Egyes esetekben nehezíti a mérést a vas jelenléte, az ugyanis negatívan befolyásolja a radarjeleket: ezzel a problémával találkoztunk mi is már az első sor mérésekor. Ezt a problémát a térinformatikának és az ilyen jellegű mérésekre létrehozott szoftvereknek köszönhetően ki lehet küszöbölni – vagy legalábbis enyhíteni lehet –, így a mérést továbbfolytattuk. Szakmai gyakorlatom vége miatt azonban ebbe a munkafolyamatba már nem láttam bele. 

Amiért örülök, hogy itt tölthettem el nyári szakmai gyakorlatomat az az, hogy betekinthettem egy olyan cég életébe, amely szakterületét tekintve a korábbi ismereteimhez képest egy kicsit más, de egy bizonyos fokig mégis térinformatikai tevékenységet folytat. Önálló gondolkodást, munkát és kreativitást vártak el tőlem, a saját belátásom szerint dönthettem, hiszen számukra a végeredmény volt a fontos. Ugyanakkor, ha elakadtam mindig kaptam segítséget és tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan is kellene továbbhaladnom a munkában, de arra is akadt példa, hogy több emberrel együtt jöttünk rá a megfelelő megoldásra. Ez természetesen sikerélményt is jelentett számomra, hiszen nem oktattak, hanem velem együtt próbáltak térinformatikai kérdésekben megoldást találni bizonyos problémákra, nehézségekre.

Dobozy Janka Júlia

Buy cheap web hosting service where fatcow web hosting review will give you advices and please read bluehost review for more hosting information.
Free Joomla Templates designed by Web Hosting Top